AMERIKA, OH...

Ifj. Fekete István írása

Előző heti rovatomban addig írtam Wass Albert élettörténetének összefoglalóját, hogy 1951. szeptember 21-én, négy kiskorú gyermekkel és egy idős "pótmamával" (merthogy anyjuk nem volt hajlandó az USA-ba emigrálni) megérkeztek New Yorkba.

Innen azonnal az Ohio államban lévő Bel-Airbe mentek, ahol egy nagygazdaság vezetői állása várt rá. Ugyanebben az időben ajánlatot kapott a Szabad Európa Rádiótól, amelyet örömmel elfogadott, mert az nem volt helyhez kötve. Ugyanis minden héten, postán küldhette nekik az írásait, melyek főként az amerikai mezőgazdaságról és életmódról szóltak.

1957. január 4-én - több mint egyéves huzavona után - megkapta az amerikai állampolgárságot. A problémát az okozta, hogy valamelyik jól informált "honfitársunk" tiltakozott az Emigrációs Hivatalnál, mondván: "egy olyan fasisztát, aki első- és másodfokú vaskeresztet kapott a németektől, ki kell toloncolni az országból, nem pedig állampolgárságot adni neki!"

Az Emigrációs Hivatal számára ügyvéden keresztül kellett igazolni Wass Albertnek, hogy az Oroszországba kiküldött II. Magyar Hadsereg német parancsnokság alatt állt. És azokat a magyar katonákat, akik egészen rendkívüli hőstetteket követtek el, a németek első- és másodfokú vaskereszttel jutalmazták. (Többek között ez a két vaskereszt is elősegítette, hogy amikor Veress tábornokkal letartóztatták, őt is egy hét után "szigorú dorgálással" szabadon engedték a németek.)

Állampolgársága megkapásában az is sokat segített, hogy ügyes amerikai ügyvédje kiderítette, ki volt az az amerikai ezredes, aki azt a csoportot vezette, akikkel Veress tábornok tárgyalt a Magyar Hadsereg átállása ügyében. Az ezredes - közjegyzővel hitelesített vallomásában - azt mondta, hogy miután véglegesen elutasították az ajánlatot, "a tábornok szárnysegédje kivörösödött arccal azt üvöltötte, hogy az amerikaiak szövetségese, Sztálin kommunista rendszere éppen olyan embertelen, gyilkos diktatúra, mint Hitler fasizmusa!"

(Ez a "kirohanás" jellemző volt a könnyen fellobbanó, heves vérmérsékletű íróra.)

Ennyi a németbarát "fasiszta" Wass Albertről!

Amennyiben ezek a vádak a legkisebb mértékben is megfeleltek volna a valóságnak, akkor - hosszas vizsgálat után! - 1957-ben nem alkalmazzák őt kiképzőmunkára a Floridai Katonai Kiképző Akadémián.

1958-ban, az University of Florida egyetemi tanári állást ajánlott fel neki. Az egyetemen németet, franciát, európai irodalmat és történelmet tanított 1970-ig, amikor - 62 éves korában - nyugdíjaztatta magát.

Egyetemi tanári munkássága évei alatt angol és magyar nyelvű könyvek kiadása mellett a nácizmusról és a kommunizmusról szóló előadásokat tartott Amerika- és Kanada-szerte. Tanácsadója volt a Fiatal Amerikaiak a Szabadságért elnevezésű egyetemi mozgalomnak. Létrehozta az Amerikai Szépmíves Céhet, a Duna Menti Kutató és Információs Központot, a Danubian Press kiadóvállalatot.

Miután visszavonult az egyetemről, az írás mellett szinte az egész életét ennek a három szervezetnek szentelte. Elkötelezett munkásságáról azt nyilatkozta: "azt a célt szolgálták, hogy nyilvánosságra hozzák az igazságot a Duna menti országok történelmi, politikai, társadalmi és gazdasági problémáiról. Szívügyemnek tekintettem a Román Szocialista Köztársaságban élő elnyomott kisebbségek helyzetének, jogfosztottságának bemutatását. A velük szemben megnyilvánuló brutális bánásmódra világszerte felfigyeltek, és ez volt a célom!"

Ceausescunak és kommunista rendszerének természetesen egyáltalán nem tetszett ez a rossz hírverés. Annyira "rosszallták" a dolgot, hogy három gyilkosságot kíséreltek meg Wass Albert ellen. Az egyik támadásnál robogó autóból több lövést adtak le rá. Az egyik golyó a válltömésén ment át. A másik támadásnál autóval próbálták elütni, amit könnyebb sérülésekkel túlélt. A rendőrség másnap egy karosszériajavító üzletben megtalálta az autót, amely a román követség tulajdona volt!

A harmadik támadást a clevelandi Magyar Találkozó alatt kísérelték meg ellene. Szerencsére az FBI tudott a szándékról, és kérésünkre Wass Albert más név alatt, egy másik hotelban szállt meg. A bejelentett szobájába két, az egyik televízió-javító cég egyenruháját viselő férfi bújt el, akiket az FBI letartóztatott. A két férfi a román követség alkalmazottja volt, így diplomáciai védettséget élveztek. Azon kívül, hogy 24 órán belül kiutasították őket USA-ból, semmit nem tehettek ellenük az amerikai hatóságok.

Az amerikai külügyminisztérium ekkor szigorúan figyelmeztette a Ceausescu-kormányt, hogy súlyos anyagi és egyéb következményei lesznek annak, ha a jövőben bármilyen támadás éri Wass Albertet. A románok értettek a szóból, és azután megszűntek a gyilkossági kísérletek a félelmet nem ismerő író ellen.

Wass Albert háromszor nősült, és hat fia született. Az első feleségétől - Éva Siemers német grófnőtől - öt, akik közül egyik még kisgyermekkorában, Erdélyben meghalt. (A háború után a grófnő nem volt hajlandó Amerikába emigrálni a négy fiával és férjével, aki ezért elvált tőle.)

Fiai neve: Huba, Miklós, Vid, Endre, Géza. Érdekes ugye? Vagy talán nagyon is érthető, hogy dr. Wass Albert mind az öt fiának megyar keresztneve van.

Wass Albert elvitathatatlanul a nyugati magyar irodalom kiemelkedően legtermékenyebb és legolvasottabb írója volt. A néhány verseskötete mellett több mint negyven könyvet írt. Köztük egy tucat nagy sikert aratva idegen nyelveken is megjelent; németül, angolul, franciául, spanyolul stb.

Svájcban, a német és a francia nyelvű kiadása után, 1949. december 16-án többek között ezt a kritikát írta a Weltwoche című irodalmi lap az Adjátok vissza a hegyeimet című könyvéről.

"Ez az egyetlen könyv elegendő, hogy őt, mint rendkívüli elbeszélőt mutassa be... Sokáig kellene ma kutatni, amíg máshol is találkoznánk ilyen nagyszerűen megrajzolt alakokkal...Ennek a könyvnek szerzőtársa egy egész korszak... Albert Wasst megrendítő beszédesség szállja meg, melyben mindegyik néma sorstársa vele együtt szól..."

Wass Albert az idegen nyelvek tanulása és a mezőgazdasági ismeretek megszerzése mellett az irodalommal már kamaszkorában eljegyeztette magát. Egyik nyilatkozata szerint "szinte megszállottan" olvasta a magyar és világirodalom költőit és íróit ezekben az években.

Az első verseskötete 1928-ban, alig 20 éves korában jelent meg, amit hónapokkal később másik követett. 1934-ben - 26 éves korában - az Erdélyi Szépmíves Czéh és a budapesti Révai Kiadó egy időben megjelentette a Farkasverem című csodálatos írását. A könyv óriási szenzációt keltett az olvasók és a hivatásos kritikusok körében.

Ezután a fiatal kora ellenére, a legmagasabb fokú irodalmi díjak, elismerések és kitüntetések sorozata kíséri irodalmi pályáját Magyarországon. Ugyanitt 1939-ben az Erdélyi Irodalmi Társaság a tagjává választja.

1940-ben a sokak szerint legjelentősebb elismerést jelentő Baumgarten-díjat kapja.

1942-ben a Klebelsberg-díjjal értékelik irodalmi munkásságát.

1942-ben a Kisfaludy Társaság tagja lesz! Itt tudnunk kell, hogy ebbe a társaságba a kor legnagyobbnak és legjelentősebbnek tartott írói, költői, irodalomtörténészei, esztétái és műfordítói tartoztak. A maximális tagság 50 rendes és 20 levelező tag lehetett a Társaságban, amely teljesen politikamentes volt. (Ellentétben a későbbi Kossuth-díjjal, amely ritka kivételektől eltekintve, kizárólag politikai hovatartozástól függött az 1990-es "rendszerváltozásig." Sőt, gyakran még azután is!)

1943-ban irodalmi munkássága elismeréseként Zrínyi-díjat kap.

1945-ben a Magyar Tudományos Akadémia is tagjai közé választja az alig 35 éves Wass Albertet.

És jönnek sorban otthon a sikerkönyvek: Titkos őzbak, Mire a fák megnőnek, A kastély árnyékában, Tavak könyve, Vérben és viharban, Egyedül a világ ellen, Csaba...

Az utóbbi regényről ezt írta Turcsány Péter irodalomkritikus:

"1940-ben a trianoni generáció talpra állásának regénye fogalmazódik meg a Csaba című epikus remekműben: szociális valóságábrázolás, történelmi igazságtétel-keresés, ősi nyelv, zene, ritmus egysége meghódítja a magyarországi olvasók szívét is. (Az erdélyieké mellett.)"

A fiatal Wass Albert tehát a családi földbirtok vezetése, lapszerkesztői munkája és katonai szolgálata mellett a remekművek sorozatát írta. Döbbenetes elkötelezettség és elhivatottság!

Külföldön is jöttek a bestsellerek: Adjátok vissza a hegyeimet, Üzenet haza, Hontalanság hitvallása, A bujdosók imája (verseskötet), Ember az országút szélén, Rézkígyó, Örökösök stb., stb... Több, mint negyven kötet, köztük a magyar irodalom örökéletű gyöngyszemei, melyeket fél évszázadik hivatalosan nem engedtek be Magyarországra!

1979-től megjelenteti az Erdéllyel és kérdéseivel foglalkozó Transylvanian Quaterly című negyedévenkénti folyóiratot, melynek számai a magyar emigráció legjelentősebb bolsevikellenes fórumává válnak.

1988-ban - 80 éves korában! - a Central European Forum szerkesztőjeként fejezi be lapkiadói tevékenységét.

Dr. Wass Albert költészetének, könyveinek, folyóirat-kiadásainak és egész amerikai életének célja az volt, hogy felhívja az amerikai olvasóközönség és politikai vezetők figyelmét a szovjet bolsevikok és kommunista csatlósaik jogfosztásaira, kegyetlenségeire, embertelen, történelemhamisító diktatúrájára és világuralmi törekvéseire. Külön kiemelve a román állam Erdéllyel és annak közel kétmilliós magyar kisebbségével szembeni bestiális népirtására.

Minden erejét, tehetségét, anyagi lehetőségeit - az ÉLETÉT! - ennek szolgálatába állította.

Hát ezért lett a gróf dr. Wass Albert egyes baloldali, liberális, kozmopolita, hazát kiárusító magyarok szemében gyűlölt "fasiszta".

És ezért írta róla az a hazai baloldali tollforgató senki, hogy "úri dilettáns"! Aki világnézeti gyűlölködő elfogultságában elképesztő valótlanságot nyomtatásban nyilvánosságra mer hozni, az sürgős gyógykezelést igénylő, ön- és közveszélyes elmebajban szenved.

Hiszem és tudom, hogy mi - fajra, nemre, vallásra, korra, származásra való tekintet nélkül -, akiknek magyar szívünk, lelkünk és GYÖKERÜNK van, a legnagyobb tisztelettel, hálával és köszönettel gondolunk a nagy íróra, aki helyettünk is olyan sokat dolgozott és tett az egyetemes magyarság érdekképviselete szolgálatában...

o - o