NÖVÉNYEK
Tudod-e.. .
...hogy miért nem illatos minden virág ?
A virágok kellemes illata arra való, hogy a beporzást, megtermékenyítést végző rovarokat odacsalogassa. Vannak virágok melyeknek olyan erős az illatuk, hogy nem szabad éjszakára a szobában hagyni, mert megfájdul a fejünk tőle. Akadnak azonban olyanok is melyeknek nincs illatuk, ezeknél a megporzást a szél végzi el, ezért nincs illatuk.
...hogy miért csukja össze a szirmait este néhány virág ?
Azok a növények hajtják össze este tarka szirmaikat, amelyek nagyon szeretik a meleget és a fényt. A nyári kertekben, napos erkélyeken érzik igazán jól magukat. Ha árnyékba kerülnek, vagy amikor a nap már lebukott fokozatosan összecsukják szirmaikat. Ezt ti is megfigyelhetitek otthon a virágos kertben . Így maradnak egész éjszaka és csak a napsugarak érintésére nyílnak ki ismét.
...hogy hány éves a fa ?
Ha egy kidöntött fa törzsét jobban megnézzük évgyűrűket, jellegzetes karikákat láthatunk. Ezek évente fejlődnek, minden évben eggyel, ezért lehet róluk a fa korára következtetni. Nem minden fa visel évgyűrűket, így például a trópusokon, ahol az időjárás nem változik olyan szélsőségesen mint Európában, a fáknak nincsennek évgyűrűik.
...hogy mit eszik a húsevő növény ?
Nem rántott csirkét és fasírtot. Ezeknek a nönyeknek a leveleik végén tömlőszerű kitüremkedés van, amit kancsónak hívunk. A széle többnyire színes, hogy a rovarokat magához csalogassa. Ha ügyetlenek a kancsó peremén megcsúsznak és a tömlő mélyére pottyannak. Persze menekülnének onnan, de nem tudnak, mert beleragadnak a lefelé álló ragadós szőrszálakba. A fogságba esett rovarok elpusztulnak a kancsó mélyén és felbomló testükből táplálkozik a növény.
...hogy miért szúrósak a kaktuszok
Leveleik szúrós tövisekké alakultak, mert ez kedvezőbb a száraz területeken élő növények számára. Így kisebb felületről kevesebb nedvességet kell elpárollogtatniuk, ez pedig például a sivatagban, ahol forrón tűz a nap, és ritkán esik az eső fontos számukra. A kaktuszok tüskéi egyedül vagy csoportosan ülnek a növény testén. Szúrásuk nem mérgező, de ha a tüske hegye a sebbe törik, gyakran okoz gyulladást.
...hogy mi a fotoszintézis ?
Az a folyamat, amely segítségével a növény a számára nélkülözhetetlen anyagot termeli : a folyamat során a Nap energiája segítségével szervetlen anyagokból (széndioxidból és vízből) szerves anyagokat állít elő, miközben a fényenergia kémiai energiává alakul át bennük, s a folyamat során oxigén szabadul fel.
...hogy lélegeznek - e a növények ?
Igen, mint minden élőlény. Oxigént lélegeznek be és szén - dioxidot bocsátanak ki. Fényben ezt a szén - dioxidot a fotoszintézishez használják fel. A lélegzés a növény minden részén zajlik, de főleg a levél fonákján található légréseken keresztül.
...hogy mi a klorofill ?
A növény sejtjeiben található zöld pigmentek. A fotoszintézisben nagy szerepük van, mert az elnyelt fényenergiát továbbítja a vízbontó és a szén - dioxidot asszimiláló rendszerhez. Sötétben a levelek elhalványulnak, mert nincs bennük klorofill, fény hatására viszont gyorsan kizöldülnek
...hogy miért hasznosak a rétek ?
Nedvességük miatt felfrissítik a környezetet, táplálják a talajt és megakadályozzák a földcsuszamlásokat.
A növényeknek bőséges állandó táplálékra van szükségük, amelyet a folyamatosan növekvő gyökereikkel szívnak fel. A gyökerek minden évben kicserélődnek, az elhaltak szétbomlanak, így nagyon sok mikroorganizmusnak szolgálnak táplálékul, vagy humusz képződik belőlük, ami a talaj vékony, de nagyon termékeny része.
...hogy mik a mikroorganizmusok ?
Egyszerű és kisméretű szervezetek, amelyek az elhalt növények és állatok bomlását végzik és így a humuszképződést segítik elő.
ÁLLATOK
...hogy mi a különbség a növények és az állatok között?
A legegyszerűbb, ha magunk elé képzelünk egy szarvast és egy szál rózsát. Azonnal láthatjuk a különbséget. Az állatok képesek arra, hogy helyet változtassank, jól látható anyagcseretermékeik vannak, rendelkeznek idegrendszerrel, érzékszervekkel. A növény mindezekre nem képes illetve nem rendelkezik ezekkel a tulajdonságokkal. Még is vannak kivételek például a klorofill tartalmú egysejtű algák - bár növényként tartjuk számon őket -amelyek képesek helyváltoztatásra és szerves anyagokat is eltudnak fogyasztani, példaként lehetne felhozni a gombákat is melyeknek nincs klorofilljuk és szerves anyagokkal táplálkoznak.
...hogy melyik a legnagyobb állat a világon ?
A kék vagy óriás bálna, amely megnőhet 30 méter hosszúra is, súlya pedig 135 ezer kg lehet. Ezt úgy képzeljétek el, mintha egy óriási mérleg egyik serpenyőjében ülne a bálna, a másikban pedig 22 nagy elefántbika kuporogna. Így lenne a mérleg egyensúlyba.
A bálnák emlősállatok, a tengerek lakói. Kicsinyeik is óriások, a kék bálna születésekor 7 méter hosszú és 7 ezer kg súlyú.
...hogy miért tud beszélni a papagáj ?
Valójában nem beszél csak az emberi beszédet utánozza, de nem érti azt. Az igazi beszédművész a papagájok közt a jákó, az afrikai szürke papagáj. Önálló mondatokat is képes megtanulni és ugyanolyan hangon ismétli mint a gazdája.
...hogy miért gyűrűzik a madarakat ?
Sok izgalmas kérdésre csak így kaphatunk választ. Megtudhatjuk, hogy hová vonulnak ősszel a gólyák, visszatérnek - e a fészkükre a fecskék és ugyanazok költenek-e ott ismét mint amelyek szeptemberben elrepültek. Egyik gólya, fecske olyan mint a másik a lábukon viselt gyűrű különbözteti meg őket egymástól. A számozott gyűrű olyan, mint a személy igazolvány, csak nem egy ember tartozik hozzá.
...hogy miért fáj a darázs és a szúnyogcsípés ?
A darazsk nem csípnek, hanem ijedtükben hegyes fullánkjukkal védekezésül szúrnak. Ekkor parányi méregadagot juttatnak a keletkező sebbe ami égető érzést okoz és a szúrás környéke megdagad. Veszélyes a sárga potrohú, nagy testű lódarázs szúrása arra aki érzékeny rá.
A nőstény szúnyogok viszont vérrel táplálkoznak. Nyári napokon ti is megfigyelhetitek hogyan keresi az alkalmas helyett a karotokon és hogyan böki szívókáját a bőrötök alá. Ez persze egy kis fájdalommal jár.
...hogy mivel gurigázik a galacsinhajtó bogár ?
Trágyából készített golyókkal, melyeket hátrafelé haladva a középső és hátulsó lábpárjukkal gurítanak. Ha laza talajra bukannak, addig kotorják a földet a galacsin alól, míg le nem süllyed. Így tovább megőrzi nedvességét. A gombócok a bogarak táplálékául is szolgál, de a nőstény a galacsinban helyezi el a petéit is, mindegyikbe egyet rak.
Az egyiptomi szent galacsinhajtó, a szkarabeusz 4-5 cm nagyra nő és valaha a napisten jelképe volt.
...hogy köpköd - e a kígyó ?
Dél - Afrikában él egy kobra faj, mely képes arra, hogy a mérgét két méteres távolságban is a zsákmányára köpje.
...hogy melyik a leghosszabb kígyó ?
A hálós piton, amely Ázsia dél - keleti részén él. A leghosszabb példány amit eddig láttak majd 10 méteres volt.
...hogy milyen volt a dinoszaurusz ?
A dinoszauruszok közel 150 millió éven át uralták a Földet, majd eltűntek a színről. Sokuk óriásira nőtt, de volt köztük apró, csirke nagyságú is. Növényevők és ragadozók voltak. A dinoszauruszok hüllők , pikkelyesek és tojás rakók voltak. A rövid lábú, csúszómászó gyíkokkal ellentétben a dinoszauruszok hosszú testük alá hajló lábaikon sokkal ügyesebben mozogtak. Sok más hüllő is élt velük egyidőben, a tengert és a levegőt is meghódították, de a dinoszauruszok csak a szárazföldön éltek.
...hogy ki fedezte fel a dinoszauruszokat ?
Gideon Mantell aki foglalkozása szerint orvosdoktor, lelkes gyűjtője volt az ásványoknak és a kövületeknek. 1820-ban feleségével néhány nagyméretű kőbe ágyazott fogat talált. Hosszas vizsgálódása után az volt a véleménye, hogy a fogak és a csontok egy óriás hüllő maradányai lehetnek. A lényt elnevezte Iguanodnak, ami leguánfogút jelent. Ásatásai, kutatásai eredményeként még további óriáshüllő maradványokat is talált. 1841-ig ezeknek az élőlényeknek még nem volt csoportnevük. Végül Sir Richard Owen ötlete alapján dinoszauruszoknak rettentő gyíkoknak nevezték el őket.
ÍRJÁTOK meg kérdéseiteket, ezen az oldalon válaszolok !
Vissza a tartalomhoz