A Jövend?
 
Irodalmi, m?vészeti és kritikai szemle. 1911 : Politikai, irodalmi és m?vészeti folyóirat.
1912. jan. : Politikai, irodalmi m?vészeti és kritikai szemle. 1912. jún. : Politikai, m?vészeti és kritikai szemle. Aug. : Irodalmi, m?vészeti és kritikai szemle.
    Hmv.
    1910. febr. 1. - 1912 okt.
    Megj. havonta kétszer, 1911 : havonta
    Fel. szerk. 1910. jún. 1. : Vekerdy Géza. F?szerk. Gonda József. Szerk. Gyöngyösi
Nándor, Keleti Armand, László Jen?, Sándor Jen? és Vekerdy Géza.
    Kiadó: a szerkeszt?ség, 1911 : A Jövend?-kiadó társaság
    Nyomda: Róth Antal, 1911: Müncz Rudolf. - 4 r, 1911 : 8 r.
Tartalom
Bevezet? Keresés Segítség

 

Tisztelt Látogató!

Gonda József 1910 február 10-én indította meg önálló irodalmi és művészeti folyóiratát, A Jövendő-t.

A lap a helyi kulturigények szolgálatára és kielégítésére, nem önképzőköri románcok, balladák, dilettánsregények és drámák termelésére, nem írói és művészi titánok szárnyainak növesztésére, de a komoly értékes és igazi művészi szép propagálására, a kultúra általánosítására, a tudományok terjesztésére és népszerűsítésére alakult.

A tehetségek szempontjából biztató volt ebben az időben Hódmezővásárhely élete. A képzőművészek közül ekkor bontakozott ki Tornyai János, Endre Béla festőművészek, Rudnay Gyula, Pásztor János szobrászok művészete. De nem szabad elfelejteni a színészként induló kiváló néprajzos Kiss Lajost, a Magyar Köztársaság című társadalomtudományi és politikai folyóirat szerkesztőjét Nagy Györgyöt, a közgazdasági, szociológiai írót Rácz Gyulát, a város monográfiájának íróját Szeremlei Sámuelt és Balassa Ármint sem.

Bármennyire biztató is volt azonban a tehetségek szempontjából Hódmezővásárhely művészeti és kulturális élete, az erők szervezetlensége, a közöny és a meg nem értés következtében a tehetségek nem tudtak széles körben maradandó hatást elérni, nem tudták a város közönségének gondolkodásmódját, politikai felfogását és ízlését kedvezően befolyásolni.

Ezt a célt szolgálta A Jövendő, mely tartalmi igénye, színvonala és a fenntartásával járó hősi erőfeszítések miatt egyaránt országos hírűvé vált.

A lap a radikális gondolkodású értelmiség összefogására törekedett és az esedékesnek vélt kulturális forradalmat a modern nyugati eszmék ismertetésével és népszerűsítésével próbálta elősegíteni. A szellemi önállóság hangsúlyozása ellenére megállapítható rokonsága a Nyugat és a Huszadik Század irányvonalával. A fölvetett eszmék és gondolatok, a művek válogatását irányító ízlés éppúgy tanúskodnak erről, mint a munkatársak névsora. Gonda József és Sándor Jenő szerkesztőkön kívül a következő nevekkel találkozhatunk: Ady Endre, Alba Nevis, Balassa Armin, Balassa József, Bíró Lajos, Halász Henrik, Hajós Lajos, Hatvany Lajos, Kun József, Molnár Jenő, Nil (Dapsy Gizella), Ormos Ede, Palágyi Lajos, Pásztor József, Scossa Dezső, Szentmiklósi József, Sz. Szigeti Vilmos. A Vidékiek névsorát később újabb nevek egészítették ki.: Keleti Armand, Ákos Andor, d' Aurient, Csécsy Imre, Domokos László, Fülöp Zsigmond, Gárdos Mariska, Gács Demeter, Gál Béla, Gádor József, Harsányi Miklós, Oszkár Ferenc, Rácz Gyula, Rudas Zoltán, Sebes István, Spanyol Gábor, Zoltán Andor.

A helybeliek közül a következő írtak a lapba Arany János zeneszerző, Endre Béla festőművész, Erdős Jeromos ügyvéd, Faragó Sándorné, Horovitz József, Kemény Simon, Kun Béla, Simonka György, Szappanos Mihály, Tornyai János festőművész, Weisz Adolf, Vetró Lajos Endre, Wilheim Andor stb.

Bármilyen lelkesítők voltak azonban a kívülről érkező biztatások, a sokféle külső-belső akadály leküzdésére kevésnek bizonyultak. A szerkesztő magára maradása, hivatali elfoglaltsága, egészségi állapotának megrendülése és a kiadással járó anyagi gondok következtében a Jövendő 1912. októberében megszűnt.