Pósa Lajos Pósa Lajos

Pósa Lajos 1850. április 9-én született Radnóton, 1914. július 9-én halt meg Budapesten. Gömör megyei parasztcsaládból származott. Tovább taníttatták Rimaszombatban, majd felsőbb osztályok elvégzésére már Sárospatakon, hátha pap, ügyvéd vagy tanár lesz belőle. Pósa Lajos végül is Pestig jutott. Rövid ideig tanított is az akkor egészen újfajta középiskolákban, amelyet "reáltanodá"-nak, majd hamarosan reáliskolának neveztek. De már 1870-től - tehát 20 éves korától - cikkei és versei jelentek meg. Hamarosan kiderült, hogy igen jó munkatárs az újságszerkesztőségekben. Eleinte a Bolond Miska c. humoros lap, később az Ellenőr, 1875-től a Nemzeti Hírlap, 1881-től a Szegedi Napló munkatársa. A lapban létrehozott egy ifjúsági rovatot, melynek színvonalát jelzi, hogy ott indult írói útjára Gárdonyi Géza, Benedek Elek, Sebők Zsigmond..

A nagy fordulat Pósa életében is, a magyar ifjúsági irodalom történetében is 1886-ban történt, amikor összegyűjtve addig írt és különböző újságokban megjelent ifjúsághoz szóló költői műveit, a híres fővárosi kiadóvállalat, a Singer és Wolfner "Gyermekversek" címen kiadta.  

Pósa Lajos 1889-től haláláig ismét Budapesten élt. Benedek Elekkel együtt megindította az első irodalmi értékű gyermeklapot Az Én Ujságom címmel, és annak szerkesztője volt közel 25 éven át. Az Én Ujságom mindvégig országszerte kelendő, hetenként megjelenő, kifejezetten a kisgyermekekhez szóló újság volt. Pósa Lajos legfőbb jelentősége, hogy rangot adott az ifjúsági irodalomnak. Írók, költők, tudósok versengtek, hogy ifjúsági szerzőnek ismerjék el őket a gyermekek is, a kávéház törzsasztalánál ülők is.

1892-ben beválasztották a Petőfi Társaságba. Számos verskötete és több mint 50 kötetnyi gyermekverse jelent meg. Műveit számos idegen nyelvre lefordították. Több száz versét megzenésítették. Az akkoriban - és még jó ideig - oly népszerű "magyar nóta" legművészibb mesterei – így Dankó Pista is - főként az ő dalait zenésítették meg (állítólag több mint 400-at), de még a fiatal Bartók Béla is négy Pósa-versből csinált magyar nótát. A hódmezővásárhelyi Fekete Sas vendéglő falán elhelyezett emléktáblára Pósa Lajos híressé vált dalának szövegét vésték: "Vásárhelyi sétatéren Béla cigány muzsikál, Hajlik ide, hajlik oda liliomszál, rózsaszál." Exner Leó Pósa Lajos számos gyermekversét zenésítette meg.

Költői és irodalomtörténeti rangját a kisgyermekekhez szóló költészet és a legkisebbeknek szerkesztett irodalmi lap adta. Ennek a korszaknak meghatározó nagy alakja lett és maradt.

Bródy Sándor, a nagy hatású író, az egész modern hazai irodalom ösztönzője, és Hermann Ottó, a vele kortárs tudomány egyik kiválósága együtt tartotta és hirdette kulturális életünk egyik főalakjának.